Vagy nagyon szeretik, vagy utálják. Vagy elismerik a játék értékeit, vagy ócsárolják. Vagy előfizetnek rá, és boldogan játszanak vele, vagy messze elkerülik. A World of Warcraft - ahogy az a legnagyobb neveknél szokás - megosztja a világot.

Elég sok szó esik erről a játékról mostanság a blogon, megérdemli, hogy a Próba cseresznyében szerepeljen, szóval kezdjük. Hányszor hallottam már azt, hogy World of Warcraft így és úgy, függőséget okoz, de egyébként nem ér semmit sem, hogy ezzel nem lehet játszani, hogy ez egy komolytalan játék, és társaik. Anno én is ebbe a táborba tartoztam. Nem tartottam sokra sem a WoW-ot, sem azokat, akik vele játszottak. Azóta persze eltelt egy kis idő. És bár a GTA-kat mondom a kedvenc játékaimnak a mai napig, el kell ismernem azt a tényt, hogy a World of Warcraft majdnem minden kétséget kizáróan a világ legjobb játéka.

A Warcraft világa

A mai játékok hihetetlenül verik a több éves társaikat az audiovizualitás terén. A grafika, a hangok, és más egyéb "technológiai oldal" rengeteget fejlődött az utóbbi években, ezáltal a játékok közelebb kerülhettek a realitáshoz. Durva átlagolás következik: ezek a stuffok nagyjából 10 órát adnak a játékosnak, és esetleges bónuszokat az újrajátszhatósági faktor növelésének érdekében. És akkor itt a WoW: egy technológiai szempontból eléggé hátrányban lévő MMO (gondoljunk csak bele: a játék alapjai 6 évesek!), ráadásul az egyik legdrágább játék a piacon. Akkor mégis mi szólhat mellette?

A World of Warcraft minden porcikáját imádom (kivéve a lagot, hehe). Ahogy elkezdjük a karakterünket, a mesés Azeroth valamelyik táján nyitunk (ez lehet pl. Durotar, Orgrimmarral a közepén - amely az orkok aránytalanul összebarkácsolt fővárosa, de például Stormwind, az az igazi középkori, szabályos formákkal kialakított város, ahol az emberek élnek). Amit látsz, az technológiai szempontból nem veszi fel a versenyt pl. a Crysis-szal, de design tekintetében mérföldeket ver bármely más létező játékra. Mintha egy mesekönyv elevenedne meg! Minden szereplőjén látszik, hogy a Blizzard dolgozói nagy odaadással faragták, a legerősebb ellenféltől az utolsó rágcsálóig. Többek között sivatagok, fennsíkok, esőerdők, hóval borított tájak, az élőhalott falka nyomán elpusztult kietlen területek találhatók a játékban, és egyszerűen elképesztő, hogy mennyire passzolnak ezek a területek az egyes hozzájuk kötődő fajokhoz.

Amint elérjük az 58-as szintet, megnyílik a Dark Portal, és átmehetünk Outlandre, egy démonlakta bolygóra. Ez a játék egy újabb eltalált területe. Nagyon tetszik az egész világ megjelenítése, a démonlakta földek tényleg olyan hangulatot árasztanak, mintha a háttérben készülne valami pokolian borzasztó, valami, ami hatással lehet az egész világra... Barackszínű vidékek, Zangarmarsh vizei, Netherstorm lila környezete egész egyszerűen elsőosztályú.

A 68. szinttől kezdve érdemes Northrendre látogatni. Northrend fagyos pusztái fölött trónol Arthas herceg, aki sok régi játékos kedvence, már a WoW előtti időszakból. Northrend újfent zseniális külsővel rendelkezik: személyes kedvencem Grizzly Hills, ami szerintem nagyon hasonlít pl. Kanadára, de mondhatnék bármely más országot, amely a tajga/tundra határán fekszik. Az északi, örök hóval borított területek pedig elegendő látnivalót biztosítanak minden 80. szint felé közeledő játékosnak.

From 1 to 60/70/80/...

A World of Warcraft kitűnő példája annak, hogyan kell bánnia egy adott játéknak a játékosokkal. A fentiekben már megemlítettem a szinteket, a játéknak ez az első fontos eleme. A játékos a World of Warcraft kezdetekor a 60., a Burning Crusade megjelenésével a 70., a Wrath of the Lich King debütálásával pedig a 80. szintig fejlődhet(ett) vagy a Horda, vagy a Szövetség oldalán. A Szövetséghez tartozó fajok az emberek, elfek, törpök, gnómok, draenei-k. A Hordát képviselik az orkok, taurenek, blood elfek, trollok és az élőhalottak. Nemcsak fajok, hanem kasztok között is válogathatunk: paplovag, harcos, zsivány, boszorkánymester, mágus, vadász, pap, druida, sámán, és az első hero class, a deathknight. A felhasználók egy, a fejlesztők által bizonyos szintig meghatározott mederbe vannak terelve. Persze elkalandozhatnak más tájakra, de - főleg az alacsonyabb szintű játékosoknál áll fent ez a veszély -, az idegen, magasabb szintű területeken a helyi nehézfiúk pillanatok alatt felfalhatják a kalandozót. Véleményem szerint ez egy remek ötlet: a játékos nincs beledobva a nagy szabadságba, hanem van egy út, amin haladhat, viszonylag biztonságosan fejlődhet, ezáltal sokkal kevésbé valószínű, hogy megunja a játékot, hiszen a játék folyamatosan kihívások, küldetések elé állítja.

A tizedik szint elérése után a játékosoknak lehetősége nyílik az ún. talent pontok elosztására. Ezeket talentfákon tudjuk elosztani, és minden kaszthoz háromféle talentfa tartozik. Lényegében ez határozza meg, hogy milyen játékstílust fogunk képviselni, paplovagoknál például kiképezhetünk gyógyító, vagy harcos beállítottságút is. Érdemes felkeresnünk a kasztunk tanítómestereit is - erre a nagyvárosokban adatik lehetőség. Tőlük tanulhatjuk meg azokat a képességeket, amelyek hasznunkra lehetnek.

Nemcsak képességeket, hanem a legkülönfélébb szakmákat is kitanulhatjuk. Lehetünk pl. kovácsok, alkimisták, szabók, mérnökök, ékszerészek, egyszóval ami szem-szájnak ingere. Ha szakmánk mesterévé válunk, összehozhatjuk a legerősebb páncélokat, varázsitalokat, gyűrűket, stb., melyek segítségével még erősebbé válhatunk.

Apropó, erősség. Karakterünk ereje főleg azon múlik, mit viselünk. Viseletünk erősségét színek jelzik: fehér szín jelzi azokat a tárgyakat, amelyek nem adnak bónuszt, zöld a kisebb bónuszú tárgyakat, kék az erősebb tárgyakat, végül pedig lila és narancs jelöli a legdurvább cuccokat. Léteznek item setek is: egy szetbe tartozó tárgyakat viselve még további bónuszokat kapunk. Létezik az ún. socketelés is: a tárgyakon lévő socketekbe köveket rakhatunk, további pontokat adva statisztikánkhoz. Végeredményben a karakterünk egyénisége, stílusa csak és kizárólag rajtunk múlik, a lehetőségek tárháza gyakorlatilag kimeríthetetlen.

Játékos a játékoshoz, játékos a környezetéhez

A különböző tájegységeknek természetesen nemcsak gyalogszerrel vághatunk neki. Léteznek hátasok, amelyek már alacsony szinten elérhetőek, később pedig repülő állatot is vásárolhatunk, amelyeknek kiváló hasznát tudjuk venni Outlanden, vagy Northrenden. A különböző helyszíneken griffmesterek várják jelentkezésünket, hogy némi ezüstért cserébe gyorsan eljuthassunk A pontból B pontba. Emellett léghajón, metrón, hajón is utazhatunk.

Nagyon szimpatikus az aukciós házak, illetve a bankok megjelenése. Az aukciós ház kiváló lehetőség használaton kívüli tárgyaink eladására (persze csak azokat tudjuk eladni, amelyek nem soulboundosak - léteznek olyan tárgyak, amelyeket ha felvettünk, hozzánk kötődnek, így eladni sem tudjuk azokat). A bankokban pedig értelemszerűen a különböző értékeinket lehet elhelyezni, illetve felvenni, ha már a táskánkban nincs elegendő hely, egyszerűen csak berakjuk a bankba, és később bármikor hozzáférhetünk ezekhez.

Érdemes egy klánhoz csatlakozni játékunk során. A guildekkel általában csak nyerhetünk: a szervezettebb klánok gyakran szerveznek közös programokat (pl. instance), illetve a bankokban a klánunk által elhelyezett értékekre is rátehetjük a kezünk/mancsunk/patánk.

Ha már említettem, nézzük meg közelebbről az instance-okat, mint nagyszerű lehetőséget. Ezek olyan "dungeonok", ahol a játékos többedmagával nagy zsákmányra tehet szert. Persze vigyázni kell: ezek az instance-ok (főleg heroic módban - ezek egyes instance-ok durvább módjai) nagy odafigyelést igényelnek. Egy dungeon kitakarítása nagyjából fél-1 órába telik (hol vannak már a régi classic WoW-os idők, ahol nem ritkán 5-6 órát kellett egy ilyen mókára szánni... gondoljunk csak bele! Egy negyed nap teljes koncentrációval: egy rossz mozdulat, és elbuktunk...). Az ilyen "csoportos támadásokat" raidnek nevezi a szleng.

Persze a játék elsődlegesen a Horda és a Szövetség szüntelen harcáról szól. Az ellenséges frakciónak kalandozásunk során bármikor nekironthatunk, de léteznek különböző csataterek, például zászlórabolgató mókák, vagy arénák. Az ellenfél elpusztításáért honor pontokat kapunk, ezeket később beválthatjuk brutális erejű item setekre. Érdemes tehát a játéknak erre a részére időt szánni, hiszen reputációnk, ugyanakkor gear-ünk (felszerelésünk) is erősebb lesz.

A végtelen játék

Órákig ecsetelhetném a World of Warcraft lehetőségeit, biztosan van, amit kihagytam, mert egyszerűen képtelenség tömören összefoglalni ezt a játékot. A World of Warcraftot gyakran szokás legális drognak becézni, nem véletlenül: ez az a játék, ami egy új világot kínál, ahol hős lehetsz, ahol együtt élhetsz a többi szereplővel (ezt az életet felpezsdítik különböző eventek: például egy húsvéti kilométeres sorbanállás egy tauren vagy egy törpe hölgyemény előtt...). Kétségtelenül a világ első számú online játéka, és az abszolút első helyre is jó eséllyel pályázik. Ez az a fantasy világ, ahol bármi megtörténhet, csak vigyázzatok! Tényleg nagyon rá lehet kattanni...